Tartalomjegyzék

• Szív-ügyünk • A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei
• Impresszum
• I. A szív- és érrendszer felépítése és működése
  • 1. A véredények típusai és szerepük
  • 2. A vér alkotóelemei és feladatuk
  • 3. A szív felépítése és működése
    • 3.1. A koszorúerek
    • 3.2. A szív részei és keringése
    • 3.3. A pulmonális és a szisztémás keringés
    • 3.4. A vérnyomás és a szívciklus
  • Felhasznált irodalom
• II. A szívkoszorúér-betegségek kórélettana és gyakorisága
  • 1. Definíció és kórélettan
    • 1.1. Tünetek
  • 2. A szívkoszorúér-megbetegedés kivizsgálása
  • 3. A szívkoszorúér-megbetegedés diagnózisai
    • 3.1. Stabil, instabil, variáns angina pectoris és a nem szíveredetű mellkasi fájdalom
    • 3.2. Akut miokardiális (szívizom) infarktus
    • 3.3. Kamrai ritmuszavar, kamrafibrilláció
  • 4. A koszorúér-betegségek gyakorisága (prevalenciája)
  • Felhasznált irodalom
• III. A szívkoszorúér-betegségek terápiája
  • 1. Gyógyszeres kezelés
    • 1.1. A vérnyomás csökkentése
    • 1.2. A koleszterinszint csökkentése
    • 1.3. A vérlemezkék (trombociták) összecsapzódásának (aggregációjának) gátlása
  • 2. Műtéti revaszkularizációs (érhelyreállító) beavatkozások
    • 2.1. Katéteres értágító beavatkozás (PCI/PTCA)
    • 2.2. Szívizom-revaszkularizációs műtét (bypassműtét)
    • 2.3. Kombinált aortabillentyű- (AVR)/mitrálisbillentyű- (MVR) csere és CABG-műtét
  • 3. A terápiás eljárások összehasonlítása, a resztenózis lehetősége
  • 4. A koszorúér-betegséggel élő személyek rehabilitációja
  • Felhasznált irodalom
• IV. A szívkoszorúér-betegség kialakulását és lefolyását befolyásoló tényezők
  • 1. A rizikófaktor (kockázati tényező) és a protektív faktor (védőtényező) koncepciója
    • 1.1. A valószínűséget kifejező mutatók és a kockázati kommunikáció nehézségei
      • 1.1.1. Relatív kockázat (RR)
      • 1.1.2. Esélyhányados (odds ratio)
      • 1.1.3. Abszolút kockázat (AR)
      • 1.1.4. A kockázati kommunikáció nehézségei
  • 2. A primordiális, a primer, a szekunder és a tercier prevenció
  • 3. A koszorúér-betegség kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó tényezők
    • 3.1. Biológiai rizikófaktorok
      • 3.1.1. Genetikai, öröklött tényezők
      • 3.1.2. Nem
      • 3.1.3. Magas vérnyomás (hipertónia)
      • 3.1.4. Magas szérumkoleszterin-szint
      • 3.1.5. Elhízás, túlsúly
      • 3.1.6. Diabetes mellitus
    • 3.2. Pszichoszociális rizikó- és protektív faktorok
      • 3.2.1. Szocioökonómiai (társadalmi-gazdasági) státusz (SES)
      • 3.2.2. Szorongás
      • 3.2.3. Depresszió
      • 3.2.4. Vitális kimerültség
      • 3.2.5. Alvászavarok
      • 3.2.6. Személyiségtényezők (hosztilitás, düh, D-típusú személyiség)
      • 3.2.7. Akut és krónikus stressz és nem megfelelő megküzdés
      • 3.2.8. Társas elszigeteltség (szociális izoláció) és társas támogatás
      • 3.2.9. Pozitív pszichológiai faktorok (diszpozicionális optimizmus, pozitív pszichés jóllét, emocionális vitalitás, pozitív érzelmek)
    • 3.3. A pszichoszociális tényezők és az egészség kapcsolata
      • 3.3.1. A stressz közvetítő szerepét hangsúlyozó modellek
      • 3.3.2. Konstitúciós vulnerabilitási (sérülékenységi), biológiai modellek
      • 3.3.3. Betegségmagatartás-modell
      • 3.3.4. Egészségmagatartás-modell, az egészségmagatartás fogalma
    • 3.4. Az egészségmagatartással összefüggő tényezők [
      • 3.4.1. Táplálkozás
      • 3.4.2. Mozgásszegény életmód
      • 3.4.3. Dohányzás
      • 3.4.4. Alkoholfogyasztás
      • 3.4.5. Az egészségmagatartást befolyásoló tényezők
        • 3.4.5.1. Az egészségmagatartást befolyásoló nemi, életkori és szocioökonómiai szempontok
        • 3.4.5.2. Az egészségmagatartást befolyásoló pszichológiai tényezők
  • Felhasznált irodalom
• V. A szívkoszorúér-betegség következményei az egyén életében – az életminőség területei
  • 1. Az életminőség és az egészséggel összefüggő életminőség fogalma
    • 1.1. A koszorúér-megbetegedéssel élő személyek életminősége
  • 2. Az akut koronáriaeseményt követő pszichés reakciók és a koszorúér-betegség mint krónikus betegség pszichoszociális hatásai – a megküzdés lehetőségei
    • 2.1. Szorongás
    • 2.2. Halálfélelem
    • 2.3. Depresszió
    • 2.4. Az akut koronáriaeseményt követő pszichés distressz viselkedéses következményei
    • 2.5. A diagnózis megismerésére adott reakciók
  • 3. A krónikus betegség következményei az egyén életében – az alkalmazkodás területei
    • 3.1. A betegségfeldolgozást és a betegséghez való alkalmazkodást befolyásoló és támogató tényezők
      • 3.1.1. Makroszintű, kontextuális tényezők
        • 3.1.1.1. Kulturális tényezők
        • 3.1.1.2. Nemi szerepekhez kapcsolódó jellemzők
        • 3.1.1.3. Szocioökonómiai státusz
      • 3.1.2. Kapcsolati tényezők • Társas támogatás
      • 3.1.3. Proximális, egyéni szintű tényezők
        • 3.1.3.1. Életkor
        • 3.1.3.2. Megküzdési képességek
        • 3.1.3.3. Kognitív értékelőfolyamatok
        • 3.1.3.4. Optimizmus
        • 3.1.3.5. Érzelemszabályozás
    • 3.2. A krízis pozitív arca – a növekedés lehetősége
  • 4. Az alkalmazkodás mindennapjai – az öngondoskodás feladatai
    • 4.1. Táplálkozás
      • 4.1.1. Telített és telítetlen zsírsavak
      • 4.1.2. Szénhidrátok, cukor
    • 4.2. Testmozgás, fizikai aktivitás
    • 4.3. Szabadidős tevékenység, utazás
    • 4.4. Fájdalom, fájdalommenedzsment
    • 4.5. A munkavégzés lehetőségei, visszatérés a munkába
    • 4.6. Szexualitás és nemi élet
  • Felhasznált irodalom
• VI. Az életmód-változtatás területei a szívkoszorúér-betegségek kezelésében – egészségpszichológiai intervenciós lehetőségek
  • 1. Kockázatbecslés
  • 2. Az egészségmagatartás modelljei
    • 2.1. A transzteoretikus modell (TTM, a „Változás szakaszai” modell)
    • 2.2. Az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje
      • A szándék kialakulása előtti motivációs szakasz jellemzői
        • Kockázatészlelés
        • Kimeneti elvárások
        • Észlelt személyes hatékonyság
      • A szándék kialakulása utáni, akarati szakasz jellemzői
        • Tervezés
        • Fenntartás
        • Újrakezdés
  • 3. A motiváció növelése – a motivációs interjú
  • 4. Az életmód-változtatás területei
    • 4.1. Dohányzás
      • 4.1.1. A nikotin élettani és pszichológiai hatása
      • 4.1.2. A nikotinfüggőség kialakulásában, valamint a leszokásban szerepet játszó pszichés tényezők
      • 4.1.3. A dohányzásról való leszokás lépései
      • 4.1.4. A dohányzásról való leszokás folyamata és stratégiái
      • 4.1.5. Alternatívák és új lehetőségek a dohányzásról való leszokás folyamatában
        • 4.1.5.1. Nikotinpótló terápiás készítmények
        • 4.1.5.2. Elektronikus cigaretta
    • 4.2. Táplálkozás
    • 4.3. Testmozgás
    • 4.4. Stressz és stresszkezelés
      • 4.4.1. Stressz, stresszorok, fiziológiai és pszichés stresszválasz
      • 4.4.2. A stresszválasz és az egészség-betegség folyamata
      • 4.4.3. Stressztünetek
      • 4.4.4. Megküzdés, stresszkezelés
      • 4.4.5. Stresszkezelő stratégiák és módszerek
        • 4.4.5.1. Önérvényesítő viselkedés és kommunikáció
        • 4.4.5.2. Relaxációs módszerek
        • 4.4.5.4. Meditációs technikák és mindfulness meditáció
        • 4.4.5.5. Átkeretezés és kognitív technikák
        • 4.4.5.6. Expresszív írás
    • 4.5. Gyógyszer-adherencia
      • 4.5.1. A nem szándékos nonadherencia okai és kiküszöbölésének lehetőségei
      • 4.5.2. A szándékos nonadherencia okai és kiküszöbölésének lehetőségei
  • Felhasznált irodalom